ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT


Zártláncú képfelvevő biztonsági kamerarendszer üzemeltetése útján történő személyes adatok kezelésére

A "CARSYSTEM HUNGÁRIA" Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Régi Veszprémi utca 12-14.; adószám: 11136028-2-08; a továbbiakban: “adatkezelő”) jelen dokumentum vezetésével tartja nyilván az adatkezelőnél működtetett kamerás megfigyelőrendszerre vonatkozó érdekmérlegelési teszteket, melyek alapján a kamerák alkalmazhatósága kapcsán döntés születik.

Hivatkozott jogszabályok:

          GDPR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendelet

          Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

          Mt.: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

          Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Az adatkezelő a kamerás megfigyeléssel összefüggésben az alábbi telephely területére belépő személyek (a továbbiakban: „érintettek) képmását, mint személyes adatait kezeli:

4030 Debrecen, Monostorpályi út 9.

Az adatkezelés jogalapjának vizsgálata során GDPR 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai, valamint az Infotv. rendelkezései az irányadók.

Amennyiben a jogalapot a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja jelenti: az adatkezelési folyamat akkor és annyiban lesz jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálatához el kell végezni egy érdekmérlegelési tesztet, mely során az adatkezelés céljának szükségességét és az érintettek jogainak és szabadságainak arányos mértékű korlátozását kell vizsgálni és megfelelően alátámasztani.

Az érdekmérlegelési teszt során az adatkezelő:

          azonosítja az adatkezelőnek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adat kezeléséhez fűződő jogos érdekét, és

        a tervezett adatkezelés megkezdése előtt áttekinti, hogy a célja elérése érdekében feltétlenül szükséges-e személyes adat kezelése: rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amelyek   alkalmazásával személyes adatok kezelése nélkül megvalósítható a tervezett cél, és

          megállapítja az érintetteknek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adataival kapcsolatos érdekeit, az érintett alapjogokat, mint az adatkezelő jogos érdekeinek ellenpontját, és

          elvégzi az adatkezelő jogos érdekeinek és az érintettek érdekeinek, alapjogainak súlyozását és ez alapján megállapítja, hogy a személyes adat kezelhető-e.

Az ok leírása:

Az adatkezelő szükségesnek találja elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazását a gazdasági tevékenysége során a telephelyein.

1. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása                   

1.1. Adatkezelés célja              
Az adatkezelő kamerás megfigyelőrendszert az emberi élet, testi épség, az üzleti titok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazza, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő székhelyén és telephelyén veszélyes anyagnak minősülő anyagok kezelésére és tárolására kerül sor.

1.2. Jogos érdek bemutatása
Az adatkezelő jogos érdeke egyfelől az objektum biztonságának megóvása, valamint az adatkezelő ott tárolt vagyoni javainak megóvása, másfelől a megfigyelt területen tartózkodó személyek vagyoni javainak és testi épségének megóvása (különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő székhelyén és telephelyén veszélyes anyagnak minősülő anyagok kezelésére és tárolására kerül sor), illetve a hatékony panaszkezelés.

A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen pontosan meghatározza, hogy az adatkezelő létesítményeiben a személyi és vagyoni védelem megvalósulásához, a rendkívüli eseményre utaló gyanú kivizsgálásához szükséges az érdekmérlegelés tárgyát képező adatkezelési tevékenység végzése.

A jogos érdek valódi, hiszen a személy- és vagyonvédelem, az üzleti titok védelme jogszabályok által is meghatározott, valódi védendő érdekek, az adatkezelő létesítményeiben felmerülő rendkívüli eseményekre utaló gyanú kivizsgálásához pedig alapvető gazdasági és üzleti érdeke fűződik az adatkezelőnek. A jogos érdek aktuális, hiszen mind a személy- és vagyonvédelem, mind a rendkívüli események kivizsgálása az adatkezelő gyakorlatában állandóan, folyamatosan vagy rendszerint előforduló szükségleten, illetve eseményeken alapszik.

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő részéről az adatkezeléshez fűződő érdek törvényes, egyértelmű és valós, így a jogos érdek fennállása megállapítható.   

2. Az adatkezelés szükségességének vizsgálata                  

2.1. A cél eléréséhez miért van szükség az adatkezelésre?
A képfelvevő elektronikus megfigyelő rendszer által történő rögzítés a létesítmény védelme, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése, továbbá az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme érdekében, az üzleti, fizetési, és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem, illetve a hatékony panaszkezelés céljából történik. E célok eléréséhez a zártláncú kamerarendszer működtetése döntő mértékben járul hozzá, hiszen az események jelentős része megelőzhető, ha az esetleges elkövetők tudják, hogy a cselekményüket kamera fogja rögzíteni, a bekövetkezett események, jogsértések, panaszok jelentős része pedig kivizsgálható a képfelvételek megtekintésével.

2.2. A cél eléréséhez rendelkezésre áll-e más alternatív megoldás?
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technika vagy megoldás, amellyel képfelvételek készítése nélkül rekonstruálni lehetne, hogy mi történt egy baleset vagy bűncselekmény kapcsán, így e célok elérése más, - az érintettek információs önrendelkezési jogát csekélyebb mértékben korlátozó - módszerrel nem biztosítható. A vagyonvédelem szempontjából ugyan lehetséges lenne kizárólag riasztó rendszer használata, ez azonban nem nyújtana segítséget a balesetek, panaszok kivizsgálásában, bűncselekmények felderítésében, az elkövetők beazonosításában. A felvételek esetleges anonimizálása, az érintett személyek kimaszkolása szintén lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg, a felvételek bizonyos ideig való tárolása nélkül pedig nem szolgálhatnának az adatok cselekmények bizonyítására, ellenőrzésre.

Megállapítás: A fentiek alapján megállapítható, hogy az adatkezelő által meghatározott cél eléréséhez szükséges az adatkezelés.    

3. Az érintettek részéről fennálló érdekek és jogok azonosítása

3.1. Az adatkezelő kapcsolata az érintettekkel
Az adatkezelő és az érintett között – a látogatás céljától és a látogató személyétől függően – változatos jellegű kapcsolat állhat fenn: elképzelhető az is, hogy nincs és nem is lesz köztük jogviszony (érdeklődő, akiből nem lesz vásárló vagy megrendelő), vagy a köztük lévő jogviszony nem közvetlen (pl. szerződéses partner alkalmazottja), vagy létrejön jogviszony a felek között (pl. vásárló vagy megrendelő), vagy az adatkezelő munkavállalója.

3.2. Az érintett ésszerű elvárásai, érdekei, alapvető jogai vagy szabadságai
Az Alaptörvény rendelkezései értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez.
Az Infotv. kifejezett célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.
Az Infotv. továbbá alapelvi szinten rögzíti, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelését, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.

Az érintettnek, mint természetes személynek az előbbiek szerinti védelmet élvező érdeke fűződik ahhoz, hogy:

a)     információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa,

b)     saját személyes adatainak mások általi kezeléséről maga rendelkezhessen,

c)     magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák,

d)     az információs önrendelkezési jog érvényesítését elősegítő, illetve a személyes adatok és ezen keresztül a magánszféra védelmét biztosító jogszabályi rendelkezések érvényesüljenek.

A telephelyek területére belépő, nem munkavállaló érintettnek a jogos érdeke a Ptk. 2:43.§ g) pontja szerinti képmáshoz és hangfelvételhez való személyhez fűződő jogainak védelme.

3.3. Az adatkezelés kedvező és kedvezőtlen hatásai az érintettre nézve      
Az érintett számára az adatkezelés kifejezett előnnyel is járhat, hiszen egy az érintett által elszenvedett esetleges baleset vagy bűncselekmény felderítésében, illetve az érintett által vagy ellene benyújtott panaszok kezelésében is szerepet játszhatnak a felvételek, illetve az adott adatkezelési tevékenység az érintettek személyi és vagyoni védelmét is szolgálja.
Az adatkezelés érintheti negatívan az érintettet, hiszen abból kifolyólag, hogy nem hozzájárulás alapján valósul meg az adatkezelés, elképzelhető, hogy ez az érintett akarata ellenére történik.
Megemlítendő azonban, hogy a lehető legrövidebb ideig történő adatkezelés, és a korlátozott hozzáférési lehetőség az adatokhoz hatékonyan enyhítik ezen negatív hatásokat.
A hatások vizsgálatánál megjegyzendő, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerek által készített felvételeknek nem célja a látogatók ellenőrzése, illetőleg a tárolt adatok nem használhatók a látogatók tevékenységének ellenőrzésére.

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő felmérte és figyelembe vette az érintettek részéről fennálló érdekeket és jogokat.                                        

4. Az adatkezelés során megvalósuló biztosítékok                              

4.1. Adatkezelés módja, időtartama, adatokhoz való hozzáférhetőség
Az adatkezelő a célhoz kötöttség elvét megvalósítva csupán addig kezeli az érintett személyes adatait, amíg arra a cél megvalósulása érdekében szükség, illetve jogszabály alapján lehetőség van. A felvételeket az adatkezelő felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 (harminc) napig tárolja az adatkezelési tájékoztatóban leírtaknak megfelelően.
Az érintett személyes adatok megismerhetősége szigorúan azon munkavállalók számára lehetséges, akiknek munkájuk elvégzéséhez a személyes adatokra szükségük van. Az említett munkavállalókon kívül adott esetben hozzáférhet az adatokhoz nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság. A felvételeket csak a megjelölt hatóságoknak lehet kiadni.
A felvételeket tároló eszközök védett térben vannak elhelyezve, riasztással, illetve belépési jog korlátozásával. A felvételeket elektronikus jogosultság korlátozással lehet elérni. A digitális rögzítők elérése naplózásra kerül. 

4.2. Automatikus döntéshozatal, profilalkotás
Az adatkezelés során automatikus döntéshozatal és profilalkotás nem történik.

4.3. Tiltakozás az adatkezelés ellen
Az érintett az adatkezeléssel szemben, az általa átadott adatok tekintetében, az adatkezelés során bármikor tiltakozhat, az erről szóló részletes tájékoztatás az adatkezelő adatkezelési tájékoztatóban kifejtésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a telephelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető az érintettek számára.        

4.4. Tájékoztatás megvalósulása
Az adatkezelő érintettek részére szóló tájékoztató anyaga elkészítésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető.

5. Az érdekmérlegelési teszt eredménye                  

5.1. Jogos érdek fennállása
Az adatkezelő létesítményeiben megvalósuló személy- és vagyonvédelem olyan érdek, amely nem csak az adatkezelő érdekének tekinthető, hiszen az élet és testi épség védelme egy lényeges társadalmi érdek is, illetve az adatkezelő általi bizonyítási lehetőséghez fűződő alapvető érdek. A rendkívüli események bekövetkezésére irányuló gyanú esetén történő vizsgálat az adatkezelő alapvető üzleti és gazdasági érdekét szolgálja, illetve vagyonvédelmi szempontból is fontos, így azon tény figyelembe vételével, hogy az említett érdekek megvalósítása az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban történik, egyértelműen megállapítható, hogy az adatkezelő érdeke valós és jogszerű. A fentiek alapján az is megállapítható, hogy kellően meghatározott, valódi és aktuális a jogos érdek, ezért megalapozott a szükségesség további vizsgálata.

5.2. Adatkezelés szükségessége
Az adatkezeléssel elérni kívánt cél, a személy- és vagyonvédelem, illetve a rendkívüli eseményekre irányuló gyanú kivizsgálása olyan technikai intézkedéseket követel meg, amelyek alkalmasak az adott személy és cselekménye felismerésére, illetve a képi megjelenítés elengedhetetlen a minél pontosabb információszerzéshez, így nemhogy alkalmas, de nélkülözhetetlen is az adatkezelő érdekének eléréséhez. Emellett egyéb alternatív, kevésbé korlátozó eszköz nem áll rendelkezésére az adatkezelőnek jogos érdeke elérésére. A felvételek esetleges anonimizálása, érintettek kimaszkolása lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg, a felvételek bizonyos ideig való tárolása nélkül pedig nem szolgálhatnának az adatok cselekmények bizonyítására, ellenőrzésre. Mindezek alapján a jogos érdek szükségessége is fennáll, ezért helyes az arányosság további vizsgálata.

 5.3. Arányosság
Az érintett információs önrendelkezési joga bizonyos esetekben a szükséges és arányos módon korlátozható.
Tekintve, hogy a kezelt személyes adatok csak a cél érdekében és a cél eléréshez szükséges időtartamig kerülnek megőrzésre és felhasználásra, azokhoz csak szűk és a feltétlenül szükséges körben férhetnek hozzá, az adatkezelő gondoskodik a személyes adatok biztonságos megőrzéséről, valamint figyelembe vette az érintett érdekeit, jogait, és ésszerű elvárásait, így a kívánt cél elérése érdekében arányos az érintett információs önrendelkezési jogának korlátozása. A mérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelés nem jelent szükségtelen és aránytalan korlátozást az érintett érdekeire, alapvető jogaira vagy szabadságaira nézve. Az érintett már a személyes adatok rögzítése előtt megismeri az adatkezelés körülményeit, és az őt megillető jogokat. Az érintett az adatkezelés ellen tiltakozhat.           

 

Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló direkt marketing tevékenységhez

A "CARSYSTEM HUNGÁRIA" Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Régi Veszprémi utca 12-14.; adószám: 11136028-2-08; a továbbiakban: “adatkezelő”) jelen dokumentum vezetésével tartja nyilván az adatkezelő által végzett direkt marketing tevékenységre vonatkozó érdekmérlegelési teszteket, melyek alapján a direkt marketing tevékenység gyakorlásáról döntés születik.

 

Hivatkozott jogszabályok:

          GDPR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendelet

          Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

          Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

          Reklámtv.: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. Törvény

          E-Privacy Irányelv: Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/58/EK IRÁNYELVE (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv")

 

Az adatkezelő a direkt marketing tevékenységgel összefüggésben az alábbi személyes adatokat kezeli:

 

  1. A direkt marketing vonatkozásában természetes személynek minősülő árajánlatot kérő vagy szerződéses partner vállalkozás neve, székhelye, céges e-mailcíme és céges telefonszáma (egyéni vállalkozók és őstermelők).
  2. Természetes személynek nem minősülő árajánlatot kérő vagy szerződéses partner vállalkozás természetes személy alkalmazottainak neve, céges e-mailcíme és céges telefonszáma.

 

Az adatkezelés jogalapjának vizsgálata során GDPR 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai, valamint az Infotv. rendelkezései az irányadók.

 

Amennyiben a jogalapot a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja jelenti: az adatkezelési folyamat akkor és annyiban lesz jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

 

Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálatához el kell végezni egy érdekmérlegelési tesztet, mely során az adatkezelés céljának szükségességét és az érintettek jogainak és szabadságainak arányos mértékű korlátozását kell vizsgálni és megfelelően alátámasztani.

 

Az érdekmérlegelési teszt során az adatkezelő:

  1. azonosítja az adatkezelőnek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adat kezeléséhez fűződő jogos érdekét, és
  2. a tervezett adatkezelés megkezdése előtt áttekinti, hogy a célja elérése érdekében feltétlenül szükséges-e személyes adat kezelése: rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amelyek alkalmazásával személyes adatok kezelése nélkül megvalósítható a tervezett cél, és
  3. megállapítja az érintetteknek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adataival kapcsolatos érdekeit, az érintett alapjogokat, mint az adatkezelő jogos érdekeinek ellenpontját, és
  4. elvégzi az adatkezelő jogos érdekeinek és az érintettek érdekeinek, alapjogainak súlyozását és ez alapján megállapítja, hogy a személyes adat kezelhető-e.

 

Az ok leírása:

Az adatkezelő szükségesnek találja elektronikus direkt marketing tevékenység keretében közvetlenül megkeresni az üzleti partnereit a termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatban.

 

1. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása                   

1.1. Adatkezelés célja               

Az adatkezelő elektronikus levelezés céljából kezeli az adatkezelővel szerződést kötő jogi személyek, egyéni vállalkozók és őstermelők e-mailcímeit, annak érdekében, hogy ezeket az elektronikus elérhetőségi adatokat felhasználja hasonló termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra.

1.2. Jogos érdek bemutatása

Az adatkezelő jogos érdeke a saját gazdasági tevékenységének végzése, a 4673. Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, ennek keretében pedig az, hogy az adatkezelővel korábban szerződést kötött fél és az adatkezelő között szerződés jöhessen létre az adatkezelő gazdasági tevékenységével összefüggésben.

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő részéről az adatkezeléshez fűződő érdek törvényes, egyértelmű és valós, így a jogos érdek fennállása megállapítható.   

2. Az adatkezelés szükségességének vizsgálata                  

2.1. A cél eléréséhez miért van szükség az adatkezelésre?

Az adatkezelő által a fent megjelölt elektronikus levelezőcímek kezelése azért elengedhetetlen a direkt marketing tevékenységgel összefüggésben, mert azok kezelése nélkül lehetetlen lenne elektronikus direkt marketing megkeresést indítania az adatkezelőnek.

2.2. A cél eléréséhez rendelkezésre áll-e más alternatív megoldás?

A közvetlen üzletszerzés célját szolgáló marketing üzenetek küldéséhez a fenti személyes adatok kezelése elengedhetetlenül szükséges, tekintettel arra, hogy ezen adatkezelési cél alternatív, vagy kevesebb személyes adat kezelésével járó, esetleg személyes adatok egyéb módon történő kezelésével járó megoldás révén nem megvalósítható. A személyes adatok anonimizálása vagy kevesebb személyes adat kezelése lehetetlenné tenné a direkt marketing üzenetek megküldését. Az adatkezelő az adattakarékosság elvével összhangban már a direkt marketing üzenetek megküldéséhez szükséges személyes adatok körének felmérésekor és a vonatkozó üzenetküldési csatornák kidolgozásakor tekintettel volt arra, hogy csak az adatkezelés céljának biztosításához feltétlenül szükséges személyes adatokat kezelje.

Megállapítás: A fentiek alapján megállapítható, hogy az adatkezelő által meghatározott cél eléréséhez szükséges az adatkezelés.    

3. Az érintettek részéről fennálló érdekek és jogok azonosítása

3.1. Az adatkezelő kapcsolata az érintettekkel

Az adatkezelő szinte kizárólag vállalkozások részére értékesít termékeket és nyújt szolgáltatást. Ennek megfelelően két kapcsolat lehetséges a direkt marketing tevékenységgel összefüggésben az adatkezelő és az érintett között:

  1. A direkt marketing vonatkozásában természetes személynek minősülő szerződéses partner vállalkozás (egyéni vállalkozók és őstermelők).
  2. Természetes személynek nem minősülő szerződéses partner vállalkozás természetes személy alkalmazottai.

 

3.2. Az érintett ésszerű elvárásai, érdekei, alapvető jogai vagy szabadságai

Az Alaptörvény rendelkezései értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez.

Az Infotv. kifejezett célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.

Az Infotv. továbbá alapelvi szinten rögzíti, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelését, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.

Az érintettnek, mint természetes személynek az előbbiek szerinti védelmet élvező érdeke fűződik ahhoz, hogy:

a)     információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa,

b)     saját személyes adatainak mások általi kezeléséről maga rendelkezhessen,

c)     magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák,

d)     az információs önrendelkezési jog érvényesítését elősegítő, illetve a személyes adatok és ezen keresztül a magánszféra védelmét biztosító jogszabályi rendelkezések érvényesüljenek.

A Reklámtv. 6. §-a alapján ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Az E-Privacy Irányelv 13. cikke alapján az elektronikus levelek közvetlen üzletszerzési célból történő használata kizárólag az ahhoz előzetesen hozzájáruló előfizetők vonatkozásában lehetséges. Mindezek ellenére, amennyiben egy természetes vagy jogi személy elektronikus levelezés céljából megszerzi ügyfeleitől elektronikus elérhetőségi adataikat egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során, ugyanaz a természetes vagy jogi személy ezeket az elektronikus elérhetőségi adatokat felhasználhatja saját hasonló termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra, feltéve, hogy az ügyfelek számára - az adatok gyűjtésekor és minden egyes üzenet küldésekor, amennyiben az ügyfél az ilyen felhasználást első alkalommal nem tagadta meg - egyértelműen és kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy az elektronikus elérhetőségi adatok ilyen célú felhasználása ellen díjmentes és egyszerű módon kifogással élhessenek.

3.3. Az adatkezelés kedvező és kedvezőtlen hatásai az érintettre nézve       

Az érintett számára az adatkezelés kifejezett előnnyel is járhat, hiszen így értesülhet olyan termékekről és szolgáltatásokról, melyekről alapvetően nem lenne tudomása és amely hozzájárulhat a saját vállalkozása (egyéni vállalkozó és őstermelő esetén) vagy az őt foglalkoztató vállalkozás (természetes személynek nem minősülő vállalkozás természetes személy alkalmazottai esetén) fejlődéséhez.

Az adatkezelés érintheti negatívan az érintettet, hiszen abból kifolyólag, hogy nem hozzájárulás alapján valósul meg az adatkezelés, elképzelhető, hogy ez az érintett akarata ellenére történik és így kéretlen megkeresésnek érzékeli az érintett a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló üzenetet, a korábbi érdeklődés vagy szerződéses kapcsolat ellenére.

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő felmérte és figyelembe vette az érintettek részéről fennálló érdekeket és jogokat.                                        

4. Az adatkezelés során megvalósuló biztosítékok                              

4.1. Adatkezelés módja, időtartama, adatokhoz való hozzáférhetőség

Az adatkezelő szinte kizárólag vállalkozások részére nyújt szolgáltatást és értékesít termékeket.

Az adatkezelő kizárólag olyan vállalkozások esetében kezelhet személyes adatnak minősülő elektronikus levelezőcímet, melyekkel korábban valamilyen üzleti kapcsolat alakult ki. A direkt marketing tevékenység célcsoportját az adatkezelő szerződéses ügyfelei jelentik, tehát nem vállalkozásnak minősülő természetes személyek személyes adatait a gazdasági tevékenységével összefüggésben nem kezeli.

Emellett az adatkezelő az alábbi korlátokat alkalmazza:

a)     Az adatok korlátozott ideig történő kezelése: az adatkezelő a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló marketing üzenetek küldésének érintett általi megtiltásáig, azaz a GDPR 21. cikk (2)-(3) szerinti tiltakozási jog gyakorlásáig kezeli a személyes adatokat. 

b)     Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása: az érintett személyes adatok megismerhetősége szigorúan véve kizárólag azon munkavállalók számára lehetséges az adatkezelő szervezetén belül, akik számára az érintett személyes adatok ismerete a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló marketing üzenetek küldéséhez feltétlenül szükséges.

4.2. Automatikus döntéshozatal, profilalkotás

Az adatkezelés során automatikus döntéshozatal és profilalkotás nem történik.

4.3. Tiltakozás az adatkezelés ellen

Az érintett az adatkezeléssel szemben, az általa átadott adatok tekintetében, az adatkezelés során bármikor tiltakozhat, az erről szóló részletes tájékoztatás az adatkezelő adatkezelési tájékoztatóban kifejtésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető az érintettek számára.        

4.4. Tájékoztatás megvalósulása

Az adatkezelő érintettek részére szóló tájékoztató anyaga elkészítésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető.

5. Az érdekmérlegelési teszt eredménye                  

5.1. Jogos érdek fennállása

Az adatkezelő jogos érdeke a saját gazdasági tevékenységének végzése, a 4673. Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, ennek keretében pedig az, hogy az adatkezelővel korábban szerződést kötött fél és az adatkezelő között szerződés jöhessen létre az adatkezelő gazdasági tevékenységével összefüggésben.

5.2. Adatkezelés szükségessége

Az adatkezelő által a fent megjelölt elektronikus levelezőcímek kezelése azért elengedhetetlen a direkt marketing tevékenységgel összefüggésben, mert azok kezelése nélkül lehetetlen lenne elektronikus direkt marketing megkeresést indítania az adatkezelőnek.

5.3. Arányosság

Az érintett információs önrendelkezési joga bizonyos esetekben a szükséges és arányos módon korlátozható.

Tekintve, hogy a kezelt személyes adatok csak a cél érdekében és a cél eléréshez szükséges időtartamig kerülnek megőrzésre és felhasználásra, azokhoz csak szűk és a feltétlenül szükséges körben férhetnek hozzá, az adatkezelő gondoskodik a személyes adatok biztonságos megőrzéséről, valamint figyelembe vette az érintett érdekeit, jogait, és ésszerű elvárásait, így a kívánt cél elérése érdekében arányos az érintett információs önrendelkezési jogának korlátozása. A mérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelés nem jelent szükségtelen és aránytalan korlátozást az érintett érdekeire, alapvető jogaira vagy szabadságaira nézve. Az érintett már a személyes adatok rögzítése előtt megismeri az adatkezelés körülményeit, és az őt megillető jogokat. Az érintett az adatkezelés ellen tiltakozhat.

ÖSSZEGZÉS
A fenti mérlegelés alapján megállapítható, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, az adatkezelő jogos érdeke az adatkezelés jogalapjául szolgálhat.